Találati lista | Tudóstér

001-es BibID:	BIBFORM113655
Első szerző:	Frecska Ede (pszichiáter)
Cím:	Rögös út a sokoldalú kibontakozás felé : esetismertetés / Frecska Ede
Dátum:	2020
ISSN:	0237-7896
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Psychiatria Hungarica. - 35 : 1 Különszám (2020), p. 30-32. -
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM084109
Első szerző:	Garbóczy Szabolcs
Cím:	A Test Your Memory (TYM) teszt használata hazai populáción vizsgálva / Garbóczy Szabolcs, Kolozsvári László Róbert, Harsányi Szilvia, Kovács Zoltán György, Magócs Éva, Szőllősi Gergő József, Égerházi Anikó
Dátum:	2020
ISSN:	0237-7896
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Psychiatria Hungarica. - 35 : Suppl. 1 (2020), p. 44. -
További szerzők:	Kolozsvári László Róbert (1977-) (háziorvos) Kolozsváriné Harsányi Szilvia (1983-) (okleveles egészségpolitikai szakértő) Kovács Zoltán György Magócs Éva Szőllősi Gergő József (1991-) (népegészségügyi ellenőr, népegészségügyi szakember) Égerházi Anikó (1957-) (neurológus, pszichiáter, pszichoterapeuta)
Internet cím:	Szerző által megadott URL Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM102234
Első szerző:	Kállai Imre (pszichiáter szakorvos)
Cím:	A szorongás egzisztencialista filozófiája / Kállai Imre, Kéri Szabolcs
Dátum:	2021
ISSN:	0237-7896
Megjegyzések:	A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai eltérések közé tartoznak, az élettartam prevalenciája a szorongásos kórképeknek a magyar populációban is 10% fölött van. A szorongás jelensége különösen aktuális a napjainkban kialakult kialakult egzisztenciális bizonytalanság miatt. A szorongásnak nincs egyetemes, minden jellemzőre kiterjedő definíciója. Különböző tudományterületek foglalkoznak a szorongás jelenségével, különböző kontextusban tárgyalják azt, ezért is nehéz megfogalmazni egy egységes meghatározást, szabályt a jelenség természetére nézve. A közös pont mindegyik meghatározásban az, hogy negatív érzelmekkel járó állapotra utal. A szorongás megközelítésében fontos különbséget tennünk a lélektani értelemben vett szorongás és az ontológiai értelemben vett szorongás között. A pszichológiai értelemben vett szorongás, szorongásos zavar, mint tünet értelmezhető, az ontológiai értelemben vett szorongás pedig mint a létezés alapdiszpozíciója. A szorongás filozófiai megközelítései között elkerülhetetlen a 19. századi dán filozófus, teológus Kierkegaard említése, aki a saját szenvedései, szorongásai közepette megalkotta az eredetinek mondható szorongás-koncepcióját "A szorongás fogalma" (1844) című művében. A bűn eredetének nyomozása közben a filozófus rámutat ezen kérdés lét-fontosságára. Martin Heidegger számára a szorongás alapdiszpozíció, a lelkiismeret hangjának előhírnöke, bűnösségünkre mutat, a létezés velejárója. Mindkét gondolkodó szorongás-fogalma hasonlít, egymásra mutat. Míg Kierkegaard szorongása a Semmi területéről indul és önmagára nyit, addig Heidegger számára a szorongás létfeltáró hatással bír. Észrevehető, hogy az egzisztencialista filozófia alapot teremtett az egzisztenciális pszichológia, pszichoterápia megszületéséhez. Napjainkban egzisztenciák omlanak össze, a szorongás pusztító jelensége egyre kézzel foghatóbb. Talán ezért is aktuális és a mindennapi klinikai gyakorlatot kompetensebbé, színesebbé teheti a szorongás egzisztencialista filozófiai megközelítésének ismerete. Az ellátást holisztikusabbá teheti az előbbiből ?kinőtt" egzisztenciális pszichológia, pszichoterápia felelevenítése. Jelen munka ezen témákba kíván rövid betekintést adni.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Klinikai orvostudományok magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban folyóiratcikk
Megjelenés:	Psychiatria Hungarica. - 36 : Klsz. (2021), p. 8-14. -
További szerzők:	Kéri Szabolcs
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon:

001-es BibID:	BIBFORM087566
Első szerző:	Kenyhercz Flóra (egészségpszichológus)
Cím:	Koragyermekkori internalizáló, externalizáló viselkedés és az életminőség alakulása koraszülötteknél a szülők mentális egészségének tükrében / Kenyhercz Flóra, Nagy Beáta Erika
Dátum:	2020
ISSN:	0237-7896
Megjegyzések:	Bevezetés: A koraszülés és az alacsony születési súly (LBW) világszerte komoly egészségügyi probléma. Következményeit tekintve magasabb kockázatot jelent a kognitív és neuroszenzoros deficitek, szociális nehézségek és a pszichiátriai rendellenességek kialakulásában egyaránt. Elengedhetetlen a szülők mentális egészségének vizsgálata is, hiszen számukra a koraszülés, valamint az azt követő időszak komplex érzésekkel járhat, stresszel teli, akár traumatikus élmény is lehet. Célkitűzés: Leírni a koraszülöttek kétéves kori életminőségének jellemzőit, az internalizáló és externalizáló viselkedéseket, olyan szülői mentális egészség tényezők relációjában, mint az észlelt stressz, szorongás, depressziós tünetek, illetve az élettel való elégedettség. Módszer: 112 koraszülött gyermek édesanyja által a következő kérdőívek kerültek kitöltésre: Gyermek Életminőség Kérdőív; Képességek és Nehézségek Kérdőív; Észlelt Stressz Kérdőív; Beck Szorongás és Depresszió Leltár; Élettel való Elégedettség Kérdőív és egy Demográfiai Kérdőív. Eredmények: A kétéves kori viselkedési és érzelmi problémák kialakulásában és az alacsony életminőség tekintetében emelkedett rizikót jelentett az kisebb születési súly (p<0,001), a krónikus utóbetegségek, valamint a család alacsony szocio-ökonómiai státusza (p=0,04). Protektív tényezőként funkcionált a szoptatás, mind az anya (p=0,013), mind a gyermek (p=0,006) pszichés jellemzőinek tekintetében. A gyermekek mentális egészsége és életminősége leginkább az édesanyák mentális egészségének függvényében alakult (r=0,507; p<0,001): a stresszes, szorongással és depresszív élményekkel teli, életükkel kevésbé elégedett édesanyák gyermekükkel kapcsolatban is több internalizáló és externalizáló viselkedésről és alacsonyabb életminőségről számoltak be, kiegyensúlyozottabb társaikhoz képest. Az LBW gyermekek körében már kétéves korban a viselkedéses (35%) és az ADHD-s tünetek (33%) megjelenése mutatta a legtöbb nehézséget a családokban. Következtetés: A kapott modellünk alátámasztja, hogy a gyermekek mentális problémáinak vizsgálata során fontos lenne az elsődleges gondozó mentális állapotának felmérése és szükség esetén pszichológiai, pszichiátriai gondozása. A extrenalizáló viselkedések gyakorisága kapcsán koraszülötteknél kiemelt fókusznak tartjuk a speciális neonatológiai, gyermekgyógyászati, gyermekpszichológiai és -pszichiátriai prevenciók és beavatkozások mielőbbi ütemezését az ADHD és a viselkedészavar okozta betegségteher minimalizálása érdekében.
Tárgyszavak:	Orvostudományok Egészségtudományok idézhető absztrakt folyóiratcikk
Megjelenés:	Psychiatria Hungarica. - 35 : Suppl1 (2020), p. 74-75. -
További szerzők:	Nagy Beáta Erika (1961-) (klinikai gyermekszakpszichológus, pszichoterapeuta)
Internet cím:	Intézményi repozitóriumban (DEA) tárolt változat
Borító:
Saját polcon: